-Nem érdekel hogy zűrös voltál...Szeretlek és nem érdekel hogy milyen múltad volt.Számomra a jelen a fontos, ami számomra Te vagy!-Mondta Paul.
-Hát...Ott kezdődött az egész hogy új suliba kerültem.Dallasba költöztünk ami számomra egy teljesen ismeretlen terep volt.Olyan társaságba keveredtem amibe nem igazán kellett volna.Elkezdtem inni, cigarettázni és volt amikor...füveztem meg drogoztam.-Mondtam majd lesütöttem a szemeimet.-Tizennégy-tizenöt éves lehettem...egy buliból mentem haza...Eléggé kész voltam.Egy sikátor előtt mentem el amikor három srác...Bevitt a sikátorba...Megerőszakoltak...Érted?!...Ez egy fájó emlék...És rémálmaim is vannak...De aztán az anyám és a bátyám halála...Akkor kezdtem el magam vágdosni...Röviden ennyi.-Mondtam majd letöröltem kibuggyanni készülő könnyeimet.
Paul szorosan magához ölel.-Megvédelek, senki nem bánthat ameddig én élek és lélegzem!-Mondta.
-Köszönöm hogy itt vagy velem...nekem...-Mondtam halkan.-Amikor...megerőszakoltak...Szóval...Nem tudtak róla a szüleim...Akkor elhatároztam hogy soha többé nem fekszem le olyan sráccal akit nem szeretek.De Te...Te olyan más vagy.Téged teljes szívemből szeretlek és Neked odaadnám mindenemet...-Mondtam majd felálltam.
Paul is felállt majd átkarolt és átmentünk a konyhába.-Hagyd csak!Én majd csinálok reggelit.-Mosolygott rám majd leültetett a pulthoz, Ő pedig a tűzhelyhez állt.
-Megyek megfürdök és felöltözöm.-Álltam fel.
-Héé de...Ugye nem?-Kérdezte.Tudtam hogy a vágdosásra gondol.
-Nem.-Ráztam meg a fejemet.
-Akkor jó.-Mondta.
Gyors felrohantam az emeletre, lezuhanyoztam, felöltöztem, kivasaltam a hajam, kisminkeltem magam majd mentem vissza a konyhába ahonnan isteni illatok szálldogáltak.
-Omlett, A'la Paul!-Mosolygott rám Paul.Leültünk az asztalhoz és hozzá kezdtünk a reggelihez.
Tizenegy óra volt amikor apám autója begördült a ház elé.
-Paul...Bemutathatnálak apámnak?-Fordultam Paulhoz ak csak egy rövid bólintással válaszolt.
-Hé Emma!Megjöttem!-Csukta be Apu a bejárati ajtót.
-Apu!-Mentem apám elé a konyhába.-Szia...Apu!Szeretnék neked...Bemutatni...Valakit!-Húztam magam mellé Pault.-Apu, Ő Paul a barátom.-Mondtam majd elpirultam.
-Öhm...Jó napot!-Köszönt Paul zavartan.
-Szia!Kérlek tegezz!A nevem Jhon, mint ahogy tudod Emma apja vagyok.-Fogott kezet apám és Paul.
-Rendben.-Mosolygott apámra Paul.-Paul Ryan vagyok.
-És mikor jött a fiatalember?-Mosolygott rám kedvesen apu.
-Hát...Tegnap ittaludt.Ha nem jelent gondot.-Haraptam az ajkamba majd apámra pillantottam.
-Ugyan!Nem, dehogy baj.Csak máskor szóljatok ha terveztek ilyen egymásnál alvást.Oké?...És kicsim te már nagy vagy...Oda mész és akkor amikor csak szeretnél.Csak kérlek tudjak róla!-Mondta Apu majd leült az asztalhoz.
-Kérsz egy sört?-Nézett apu Paulra.
-Nem nagyon szoktam inni...-Mondta Paul.
-Jajj!Ne már!Csak az ökör iszik magában!-Nevetett fel az apám.-Emma!Kérlek hozz ki három üveggel!-Nézett rám az apám.
Kihoztam három üveg sört, kibontottam őket majd lepakoltam egy-egy üveget a két férfi elé én meg pohárba töltöttem egy kicsit a harmadik üvegből.
Leültem Paul mellé az asztalhoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése